Az igazi tanító, igazi tanítás módszer, az új iskola mind ugyanarról szól: az egyéniség felébresztéséről a szellemben, aki önálló gondolkodásával, s tetteivel valami újat, egyedit hoz a világba. Ez a jövő, ebben az irányban halad a szellemi evolúció, bár az anyagi hatalmat birtokló erőknek ez nem feltétlenül érdeke, hiszen az önállóan gondolkodó egyéniségeket nehezebb irányítani.
A cikk tartalma egy újfajta megközelítés mód, amely részben már jelen van a világban, de még csak gyéren pislákol. Először az „igazi tanításról” adok leírást, mit is akar ez jelenteni, majd bemutatok egy oktatási típust, amely nagyban segíti a lelki-szellemi fejlődést. Utána – amennyire szavakba öltött gondolatokkal lehetséges – ábrázolom az „igazi tanítót”. A cikk második részében a régi és az új, a jövő iskoláinak fő különbözőségeit mutatom be részletesen.
Az igazi tanító – a tanítás és tanulás benső élménye
Az igazi tanító szellemi életre kelt. Láttál már gyermeket tanulni? Égő tekintettel, óriási kíváncsisággal, határtalan lelkesedéssel és őszinte vággyal – hogy megismerjen. Örömöt és boldogságot okoz számára a sok-sok új és szép dolog amit gondolataival felfoghat. A tanulás – ami nem más mint megismerés és megértés – az élet egyik legszebb élménye.
Tanulni nagyszerű amíg azt tanuljuk ami természetünkből fakad, ami érdekel, ami fontos számunkra, amiért létezünk! A tanítás az egyik legfontosabb mozzanata az egyéniségépítésnek. Az egyéniségépítők tanítók és tanulók. Azonban a tanítás egy sokkal mélyebb esemény annál, amit a legtöbben gondolnak róla.
Az igazi tanítás
Azt tapasztaltam életem során, hogy az ún. tanítók jó részének fogalma sincs arról, mi is az a tanítás. Azt hiszik, a tanítás nem más, mint ismeretek átadása és pont. Nos, én úgy gondolom, ha mindössze ennyi lenne, akkor ahhoz elég lenne egy gép is, az ember mint tanító felesleges.
Az emberi szellem egy csodálatos birodalom. Nincs belőle két egyforma. Aki megismeri, hogy adott egyéni szellemet hogyan bontakoztassa ki, az az igazi tanító. Mielőtt valaki tanító lesz, el kell gondolkodjon magában, miért is? Miért akar valaki tanítani? Mi abban a jó? Az, hogy egy csomó ismeretet átadjunk másvalakinek? Van abban valami öröm?
Nem, nem, az igazi örömöt az okozza, ha látjuk, hogy a tanítvány örömét leli a tanulási folyamatban, kiteljesedik, megtalálja az útját és boldogul az életben! Ehhez az szükséges, hogy ismereteket adjunk át? Ismeretek átadására majd mindenki képes, de arra hogy „befogadó szellemeket” neveljen, kevesen. Mi az igazi tanítás lényege?
Előbb ismerjük meg a személyiséget, tudjuk meg, mi az ami hajlamai, természete számára a legjobban megfelel.
Majd hozzunk számára létre olyan légkört, amely inspirálóan hat a szellemére, hogy megismerjen és kibontakozzon.
Utána mindig az éppeni fejlődési szintjének és igényeinek megfelelően elégítsük ki tudásszomját, az ő léptékének megfelelő sebességgel segítve haladását.
A gyermek, de még a felnőtt tanítása-nevelése is megfelelő körültekintést igényel. A célunk az, hogy az ő tanulási folyamata a legmesszebbmenőkig előnyére váljon. Sokan bizonyára közbevetnék itt, hogy ez mind szép és jó, de gyakorlati okok miatt csak részben megvalósítható, és sok tanítvány esetében nem is lehetséges.
Részben igazat kell, hogy adjak nekik, de a cél nem a tökéletesség, hanem a törekvés arra, minél közelebb kerüljünk ehhez az eszményhez. A tanítvány fejlődése a tanítóra is pozitív visszahatással bír, ez az egyik legcsodásabb benne. A tanítványra sose úgy tekints, mint egy befektetésre!
Érezz hálát, hogy hozzájárulhatsz egy igazi emberi egyéniség kiteljesedéséhez, önmegvalósulásához! Ehhez megfelelő alázattal szabad csak közeledni. Mert ez egy nagyszerű ajándék az élettől, hogy ilyen fenséges eseményben részt vehetsz. A tanítvány megérzi ezt a nemes hozzáállást, és igazi tisztelettel-szeretettel fogja viszonozni.
Egy felébredt tanítás módszer – A Waldorf pedagógia
El kell hogy mondjam, az oktatás legnagyobbrészt ma még materialista alapokon nyugszik. Ami annyit jelent, hogy a gyermek fejlődésekor a fizikai fejlődést veszik figyelembe, s ehhez kapcsolják a lelki-szellemi fejlődést. Úgy tekintenek az emberre, mint akinek fizikai teste van és „szimbolikusan” lelke.
Éppen ezért választottam bemutatásul a Waldorf pedagógiát, mert ott a gyermek nem fizikai összetevőit is figyelembe veszik, úgymint étertest, asztrális test (lélek), én (szellem). A gyermeknek 7 éves korára fejlődik ki a saját éterteste, 14 éves korára az asztrális és 21 éves korára az én-je. Ez nem azt jelenti, hogy addig nincsenek, csak még nem önálló.
Ennek pontos részleteibe itt most nem megyünk bele – a belinkelt szövegben utána lehet nézni – a lényeg a tanítással kapcsolatos. Rendkívül fontos, melyik korban mit és hogyan tanítunk a gyermeknek. Mivel a materialista nézet nem ismeri el a szellemi testek létét, nem veszi figyelembe ezeket a dolgokat, így oktalanságában sokszor súlyos károkat okoz a gyermek fejlődésében.
A Waldorf pedagógia figyelembe veszi a szellemi testek fejlődését és ezáltal gondosan ügyel arra, hogy a gyermek akarati-érzelmi-gondolati fejlődése a megfelelő módon haladjon. Na mármost a mai világ (legalábbis a nyugati társadalmak) arra van berendezkedve, hogy olyan embereket „termeljen” akik hasznos tagjai a társadalmi rendszernek.
Ebben a gazdasági előnyökre épülő rendszerben nincs idő és nincs egyéniség, csak olyan mértékben, amennyire az elősegíti a profit és a gazdasági haladás eredményességét. Az iskolák legnagyobb része erre épül. Többen kritizálják a Waldorf pedagógiát, hogy az ottani gyermekek le vannak maradva a „hagyományos iskolákban” tanuló gyermekektől.
Ez igaz lehet néhány szempontból. Ugyanis ott figyelembe veszik, hogy a gyermek testi-lelki-szellemi egyensúlya rendben legyen, úgy fejlődjön ahogy a természet erői által az a legkedvezőbb. A mai nyugati világi rendszernek erre nincsen ideje. Az igazi tanító célja, hogy a tanítvány érett szellemmé váljon, s ne csupán a kor elvárásait teljesítő, mechanikus gépezetté.
Úgyhogy aki elgondolkozott azon, hova is írassa gyermekét (bár sajnos elég kevés Waldorf, vagy hasonló elveket valló oktatóhely van) mérlegelnie kell, mi a fontosabb: a gyermek gyorsan sikeres legyen és boldoguljon az életben, akár lelke–szelleme kárára, vagy kissé maradjon le és csak fokozatosan érjen el eredményeket, de ép lelkületű, nemes természetű egyén váljon belőle.
Mai társadalmi, szociális és bűnözői problémáink jó része abból fakad, hogy gyermekkorban az egyén nem kapott neki megfelelő nevelést. Az oktatás pl. nem különbözteti meg a vérmérséklet szerinti típusokat, és ugyanolyan módon kezel mindenkit, ezért egyesek kiemelkednek, mások lecsúsznak, és sokan nem találják a helyüket. A Waldorf pedagógia egy olyan „nevelési mód” amely részben az ősi emberi tudásra épít, részben pedig a jövő iskolája, ezért amennyire az egyéniségépítés keretei engedik, szükségesnek láttam megemlíteni.
Az igazi tanító
Ismereteket átadni – ez csupán automatizmus. Nem kell hozzá ember. Az igazi tanító égő vágyat gyújt fel benned a tudás iránt és ez a vágy olyan erős, hogy minden nehézségen átsegít. Az igazi tanító helyzetbe hoz. Olyan körülményeket teremt, hogy általa késztetve érzed magad a cselekvésre.
Sokszor beszélnie sem kell. Létrehozza a feltételeket úgy, ahogy ahogyan a természet a földet, a napot és az esőt, hogy a növények kikeljenek, felcseperedjenek, és termést hozzanak. Ő nem akar átadni semmit. Tudja, minden benned rejlik, de segít, hogy felszínre hozd magadból.
Tudja azt is, mindenki egyéniség. Nem mindenkinek ugyanaz való, és nem működik ugyanúgy mindenkiben. Mielőtt bármit is tanítana, előbb megismer. Tisztába jön természeteddel, hajlamaiddal, motivációiddal, reakcióiddal, megleli, mi mozgat. Csakis ezen ismeretek birtokában mutat irányt.
Az igazi tanító apa, anya, gyermek, pap, gyógyító, és bármilyen szerepet magára képes ölteni. Ha a tanítás ezt kívánja meg, akár „láthatatlanná” is válik. Az igazi tanító nem akar megtanítani semmire. Az „akaratot” rád hagyja. Az ő szerepe annyi, hogy rendelkezésre álljon mihelyst készen állsz a befogadásra. Művészete abban rejlik, hogy felismeri ezeket a pillanatokat.
Mert az igazi tanító önmagát is tanítja. Az emberek azt hiszik, a tanításkor a tanító átadja a tudást és a tanuló tanul. Valójában a tanító az, aki igazán tanul, mert egy magasabb szinten van kölcsönhatásban az egész folyamattal. A tanítás által mindketten többé lesznek.
Az igazi tanító a legjobb barátod, mindig ott van, ha szükséged van rá és sosem zavar feleslegesen. Magasabb szempontok vezérlik és mindig az érdekeidet tartja szem előtt. Nem lehet befolyásolni és ő sem befolyásol. Minden cselekvése egyetemes megfontolásból ered, nem az egód erősíti, hanem valódi egyéniséged hozza felszínre.
Az új iskola, oktatás és tanítás
A régi iskola és az új iskola
Az új iskola az, amelyik nem „az életre készít fel”, hanem felébreszti benned azokat az erőket, képességeket és tulajdonságokat, amelyek által sikeres, boldog, gazdag, mások számára is áldásos életet élhetsz. A régi iskola képez, tanít, szoktat. Az új iskola önismeretre vezet, felébreszti vágyaid, egyéniséged, és megmutatja, hogyan valósíthatod meg álmaidat, ezáltal hasznossá válva környezetednek.
A régi iskola csupán „jó állampolgárrá”, alkalmazottá, a társadalom egy pótolható alkatrészévé nevelt. Az új „élő emberré”, független, öntudatos lénnyé, egyedi személyiséggé válni nevel. Az új iskola nem utópia, hanem reális, igaz, megalapozott és nyitott szemlélet. A jövő iskolája, amely azonban már – ha csak részben is – de egyre több helyen jelen van.
A régi iskola szinte minden elemében arra készített fel, hogy minél engedelmesebb, odaadóbb, automata tagja legyél a társadalomnak, akik nem kérdőjelezi meg a fennálló rendszer helytállóságát. Az új iskola önálló gondolkodásra serkent és arra, hogy kérdéseket tégy fel, ne fogadj el mindent, csak azért, mert szokás, vagy hagyomány.
Az egykori iskola hagyományos, szokásos társadalmi beidegződéseken alapul, az új iskola az önállóságra, új szemléletmódokra és kezdeményezőkészségre tanít. Amíg a régi iskola a tantárgyakra fókuszál elsősorban, addig az új a gondolkodásmódot alakítja ki legelőször. A régi a körülményekre koncentrál. A szellemileg modern iskola megtanít, hogy először benső állapotodra koncentrálj, ezáltal a külső körülményekre is nagyobb behatásod lesz.
A régi iskola azt tanította, hogyan legyél jó alkalmazott, az új iskola felkészít a vállalkozó szellemre. A régi iskola azt tanította, hogy végezz el minél több állami iskolát, annál jobb esélyeid vannak az életben. Az új iskola arra ösztökél, hogy találd meg ami érdekel, végezz speciális tanfolyamokat és szerezz egyéni ismereteket.
Az elavult iskola azt mondja, szerezz szakmát, szerezz diplomát, tanulj nyelveket, hogy könnyebben el tudj helyezkedni. A korral haladó iskola azt mondja, fedezd fel miben vagy jó és keresd meg, mi az amire igény van. A kettőt kapcsold össze, és szolgáltass, add el magad, vállalkozz, de ha nem akarod, ezzel a módszerrel akkor is kiemelkedsz az átlagból, és igényelni fognak.
“Az oktatási rendszer feladata, hogy kezelhetővé tegye az embereket. Az iskola célja, hogy tekintélyelvűségre neveljen. Nincs más célja.
…A tanulás modern definíciója tökéletesen materialista és leginkább a hipnózisra emlékeztet: a tanulás feltételes reflex kialakítása; kondicionálás; annak sulykolása, hogy a tanuló adott ingerre (ez esetben többnyire adott kérdésre) mindig az előre meghatározott reakciót (választ) adja.
… ezt a mérhetetlen mennyiségű felesleges információt sulykolják az emberekbe hosszú-hosszú éveken keresztül, lekötve az idejüket, lekötve az energiájukat, és elrabolva tőlük az életük jelentős részét.
Az oktatási rendszer még a tanulás iránti vágyat is kiöli az emberből, aljas módon bemocskolja a tanulás szót, és eléri, hogy a diák egy életre meggyűlölje a tanulást.”
Duncan Shelley: A világ a színfalak mögött
Az új tanítás, az igazi tanító
A régi tanítás beléd rögzíti, hogy testi-lelki-szellemi és egyéb téren milyen korlátaid vannak. Az új megtanít arra, hogyan hozd felszínre a benned rejlő képességeket és hogyan bontakoztasd ki. A régi iskola nem foglalkozik az egyéniséggel, nem tud mit kezdeni veled, ha nincs önbizalmad. Az új tanítás elsősorban arra „nevel” hogy legyen önbecsülésed és növekedjen az önértékelésed, mert ez az alapja az életben való boldogulásodnak.
A régi iskola arra tanít, hogy élj átlagos életet, vagy építs karriert. Az új arra buzdít, hogy valósítsd meg az álmaidat és legyél sikeres, de ne egy cégért, vagy intézményért, hanem önmagadért. A régi tanítás megmutatja, hogy milyen céljaid legyenek: biztos állás, család, nyugdíj. Az új tanítás vágyakat és lelkesedést ébreszt benned, arra ösztökél, hogy magad találjad meg a céljaidat és tarts ki mellettük.
A régi hasonló embereket nevelt, az emberek kellemetlenül érezték magukat, ha különböztek az átlagtól, az új szerint minél egyedibb és különlegesebb vagy, annál jobb. A régi módon azt tanították, hogy tanulj a tudásért, dolgozz a pénzért és élj a családodért. Az új módszer megmutatja, hogy a felhasználatlan tudáshalmozás csak felesleges információhalmozás.
Az igazi tanító megmutatja, hogyan tanulj hasznosan és hogyan használd fel amit tanultál. Ráébreszt, hogy nemcsak a pénzért érdemes dolgozni, hanem tapasztalatért és olyan ismeretekért, amelyekért később pénzt kaphatsz. Megmutatja, hogy életed eredményei és sikerei nem csak a családod, hanem sokkal szélesebb tömegek számára is áldásos és hasznos lehet.
A régi iskolai módszer az általános műveltséget fejleszti, és információhalmozó. Az új módszer arra vezet, amerre egyéniséged visz és a gyakorlatban alkalmazható ismereteket ad át. A régi iskolában arra képeznek, hogy dolgozd le a nyolc órát, heti öt napon majd a hétvége a tiéd és idős korodban elmehetsz nyugdíjba, akkor már az egész időd a tied.
Az új oktatás megtanít a hatástöbbszörözésre és arra, hogy kihasználd kreatív erőforrásaidat, ezáltal minden időd a sajátod legyen, úgy, hogy mellette még a társadalom is gazdagszik általad. A régi oktatás a biztonságra és a kockázatmentességre nevel, arra, hogy kerüld a veszteségeket és a kudarcot. Az új oktatás megmutatja, hogy a kudarc a legjobb tanítómester lehet és ha tudjuk mit akarunk, a siker semmiképp nem marad el.
Az új oktatás, az igazi tanító
A régi iskola beléd ülteti a gondolatot, hogy az a fontos, amit mások, a társaid, a közösség és a társadalom gondol rólad. Az igazi tanító megtanít arra, hogy az a legfontosabb, amit Te gondolsz önmagadról, a céljaid és a szándékod számít, másoknak csak véleményük lehet. A régi oktatás szerinti gondolkozás nem terjed túl a mindennapokon, az átlagos szükségleteken és célokon. Az új tanításmód megtanít, hogy nagy távlatokban gondolkodjál, tervezzél és lépd át a korlátaidat.
A régi iskolában nem tanítottak valódi pénzügyi ismereteket, legfeljebb arra utaltak, hogy legyél takarékos és spóroljál. Az új oktatás megtanít az alapvető pénzügyi ismeretekre, arra, hogy tudatosan kezeld a pénzed, mert ez anyagi jövőd alapja. A régi iskola tanulói a bankban tartják pénzüket, az új iskola tanulói arra törekszenek, hogy okosan fektessenek be, vagyont építsenek maguknak és passzív jövedelemforrásokat teremtsenek.
A régi módszer arra szoktat, hogy utánozd a társadalom átlagos, de megbecsült tagjait, akik mindig azt tették, amit a környezetük elvárt. Az új oktatás arra buzdít, hogy válassz példaképeket és tanulmányozd azokat a kimagasló egyéniségeket, akik újat alkottak, átlépték határaikat és azt az életet élik ami a legjobban megfelel nekik.
A régi tanítás arra nevel, hogy szolgáld a társaid, a családod, és az államot. Az új nevelés arra tanít, valósítsad meg az elképzeléseidet és sikered által szolgálod a legjobban a környezeted. A régi arra tanít, hogy dolgozz pénzért, az új iskola megtanít, hogy dolgozz örömből és ha értékes, amit cselekszel meg fogod találni, hogyan részesülj érte anyagi jutalomban is.
A hajdani iskola arra szoktat, hogy tanuljál nyelveket, mert akkor könnyebben tudsz elhelyezkedni, vagy külföldön is dolgozhatsz. A felébredt iskola szerint azért tanuljál nyelveket, mert általa több embert és kultúrát megismerhetsz, kitárul előtted a világ, bővülnek a lehetőségeid, és több mindent megtehetsz.
Az új tanítás módszer
A hajdani tanítás módszer – bár nem tudatosan – de elülteti benned azokat a mentális aggodalmakat, hogy megtanuljál félni a jövőtől, a körülményektől, vagy a véletlenektől. Az új tanítás módszer arra sarkall, hogy ha van benned félelem, fogadd el és ahelyett, hogy lemondanál sikereidről, a félelem hajtóerejét használva lépj át saját aggályaidon és tedd meg, amit helyesnek gondolsz.
Az egykori iskolák tanulói tevékenységükért azonnali ellentételezést várnak, az új oktatás módszer tanulói megtanultak lemondani az apróbb dolgokról a nagyobbak kedvéért, ezért később sokkal nagyobb jutalom várja őket. A valamikori tanítás szerint egyes emberektől tanulhatunk, másoktól nem, egyesek helytelenül cselekszenek, mások nem.
Az új tanítás módszer szerint mindenki tanulságot hordozhat számunkra és senki cselekvését sem ítélhetjük meg, főleg, hogy nem ismerünk minden okot a cselekvés létrejöttére. A régi tanulás módszerek egyes képességeinket fejlesztik. Az új tanítás módszer arra nevel, hogy pozitív és hasznos szokásokat sajátítsunk el, amelyek növelik személyiségtulajdonságaink értékét.
Az elavult tanítási módszerek szavai: kell, muszáj, kötelesség, szükség, elvárások, problémák, tekintélytisztelet, korlátok. Az új iskola szavai: lehetőségek, célok, példaképek, önbizalom, megoldások, bőség, kreativitás, egyéniség. Az új tanítás építő szavakat használ. A régi iskolák jelszava: hűség a hazához, a céghez és bizonyos emberekhez. Az új iskolák jelszava: hűség az elveidhez, amelyeket legbelül igaznak érzel.
A hajdanvolt iskolák tanulói úgy gondolják, hogy vannak jó és rossz dolgok. A szellemileg felébredt tanítóhelyek tanulói tudják, hogy a világon mindennek értelme van és a mindenség nagyszerűsége messze túlmutat azon, amit el tudunk képzelni. Tudják, hogy a tanulás és tanítás energiacsere egy magasabb szinten, szellem és szellem között.
Ha szeretnél ilyen módon tanulni, fejlődni, inspirálódni, csatlakozz az Egyéniségépítés belső köréhez!
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!