Attitűd jelentése, fogalma, fejlesztendő attitűd készségek a beállítottsággal, hozzáállással állnak kapcsolatban. Ebben a cikkben ezek ismertetése mellett a pozitív attitűd kialakításához szükséges tulajdonságok és jellemzők listáján, azok lényegén is végig megyünk.
Mindezek ismerete szorosan hozzátartozik az egyéniség összetevői egységes képéhez, és egyben a tudatos önmegvalósítás eszközeihez is tartozik. A Te hozzáállásod nagymértékben meghatározza mit kezdesz a világ és a saját dolgaiddal, és mit tudsz kihozni abból, ami rendelkezésedre áll.
Attitűd jelentése, fogalma
Ha azt vesszük, mi az attitűd jelentése általánosságban, akkor többé-kevésbé így határozhatjuk meg: Az egyén személyes beállítottságát, hozzáállását, véleményét, érzéseit és értékrendjét jelenti egy adott témával, dologgal vagy személlyel kapcsolatban, ami tulajdonképpen egy belső válasz a külvilág (néha az egyén) valamely jellemzőjére, változására.
Mi az attitűd jelentése különböző szempontokból?
Szellemi beállítottság szempontjából az attitűd a személy álláspontját, érzelmi állapotát és kognitív rendszerét jelzi. A személy felfogását, hiedelemrendszerét, érzéseit és értékrendjét tükrözi a világról és annak elemeiről. Viszonyulás, értékítélet szempontjából az attitűd fogalma az egyén általános hozzáállása, véleménye és értékrendje egy konkrét témával, dologgal vagy személlyel kapcsolatban.
Magatartás, hozzáállás szempontjából az attitűd jelentése nem más, mint az egyén válasza a környezetére és annak elemeire. Meghatározza, hogyan viselkedik az egyén egy adott helyzetben, hogyan reagál a környezetére és hogyan viszonyul a külvilághoz. Viselkedés szempontjából az attitűd fogalma, ahogyan az egyén reagál egy adott helyzetre vagy tárgyra.
Megadja, hogy az egyén többnyire hogyan viselkedik, hogyan jelenik meg, és hogyan alkalmazkodik a külvilághoz, vagy próbálja megváltoztatni azt. Tehát az attitűd fogalma sokrétű, mert egyrészt a sokféle hozzáállást mutatja különböző dolgokhoz, másrészt az egyén önmagával szembeni viszonyát is kifejezi.
Attitűd példa – fajtái, típusai
Az attitűd fajtái, típusai számos szempontból és oldalról meghatározhatók és szétválogathatók. Itt most nem feltétlen követem a megszokott, vagy „hivatalos” kategóriákat, igyekszem jól érthetően, más-más részről megvilágítani őket.
Hozzáállás szempontjából
Pozitív attitűd: Az egyén jóindulatú, pozitív beállítottságát, véleményét, érzéseit és értékrendjét jelenti egy adott témával, dologgal vagy személlyel kapcsolatban. Általában a fejlett pozitív gondolkodásra jellemző. Az is pozitívnak számít, ha valaki elfogad valamit ami nem optimális számára, mert adott pillanatban nem tehet jobbat.
Negatív attitűd példa: A negatív attitűd az egyén kritikus, negatív véleményét, érzéseit és értékrendjét jelenti egy adott témával, dologgal vagy személlyel kapcsolatban. Bár az előző ellentéte, nem minden szempontból rossz, mivel egyes negatív reakciók segítenek a pozitív hozzáállás megtartásában.
Jó példa erre, amikor valamire nemet mondunk, mert nincs rá időnk, nem tartjuk helyesnek, vagy hasznosnak. Ez azt is bizonyítja, hogy a siker igazi titka, amikor követjük elveinket, meggyőződéseinket, választott küldetésünket és álmainkat.
Szubjektív attitűd: Ez az egyén saját véleménye, érzései, hiedelemrendszere és viszonyulása valamilyen témával, dologgal vagy személlyel kapcsolatban. A lényege az, hogy személyes, és az egyéni nézőpontból táplálkozik. Lehet negatív és pozitív is, sok esetben egy hiedelem, régi emlék, ösztönös érzések alkotják az alapját.
Objektív attitűd példa: A tényekre és adatokra alapozott, tárgyilagos véleményt, hozzáállást és viselkedést jelenti valamivel kapcsolatban. Teljes mértékben ilyesmi nem létezik, mert az egyén és a környezete is bizonyos mértékig függő más elemektől. De amikor valaki például igazán jó vezetővé válik, akkor a személyes érzelmein felülkerekedve képes elsősorban a közösség érdekeit nézni.
Az attitűd jelentése, típusai másokkal szemben folytatott viselkedésben
Együttműködő típus: Ő az, aki igyekszik minden helyzetben a csapat, vagy társai érdekeit figyelembe venni, és ennek megfelelően közreműködni. Különösen az ambivertált személyiségek számára megy ez könnyen, mert ők mindegyik típushoz képesek jól alkalmazkodni, úgy, hogy közben nem vesztik el a saját céljaikat.
Elkerülő, vagy passzív viselkedés: Igyekszik kivonni magát a közös munkákból, tevékenységekből (lásd pl. zárkózott típus), ez az elkerülő, vagy egy behódoló, megadó, felelősséget elhárító pozíciót vesz fel (lásd pl. szegény én típus). Mindkét esetben a fejlesztendő attitűd készségek közé tartozik a másokkal való együttműködés javítása.
Az ellenséges és a manipulatív típus: Az előbbi olyan egyén, amely elutasítóan, vagy akár agresszíven reagál mások közeledési, együttműködési, vagy meggyőzési kísérleteire. Utóbbi olyan egyén, aki minden helyzetben – akár különböző szerepeket felvéve – igyekszik úgy alakítani az eseményeket, hogy a másik az ő érdekében cselekedjen. Jó példák utóbbira a 10 befolyásolási mód másoktól című cikkben leírt módszerek.
Vezető, vagy határozott típus: Ide tartozik a saját céljaival, vágyaival maximálisan tisztában levő, de ennek érdekében másokat ki nem használó, alapvetően magabiztos típus. Ő a pozitív attitűd egyik megtestesítője, nincsen szüksége manipulációra, vagy kérkedésre, egyszerűen magával ragad másokat a személyisége erejével.
Tevékenység, munkamód, cselekvés szerint
Pozitív attitűd – proaktív hozzáállás: Egy másik cikkben részletesen bemutattam a proaktív munkavégzés és cselekvés módjait. Az ilyen egyén egyfajta cselekvő és megoldó attitűdben működik. Ő nemcsak az elébe kerülő feladatokat oldja meg, de céltudatosan növeli teljesítményét, és újabb kihívásokat is keres, hogy fejlődhessen.
Reaktív hozzáállás és vérmérséklet: Az ilyen egyén kevésbé önálló, nagyban függ mások iránymutatásától, csak meglehetősen ritkán kezdeményez. Számára sok feladat inkább nehézséget, terhet jelent, jobban szereti a kényelmet, biztonságot, megszokott dolgokat.
Fejlesztendő attitűd készségek, képességek
Alapvető fejlesztendő attitűd készségek képességek
Önismeret fejlesztése: Az önismeret bővítése segít az egyénnek jobban megérteni saját érzéseit, véleményeit és attitűdjét, ezáltal lehetővé teszi a pozitív attitűd tudatos fejlesztését. Az önismeret fejlesztése lehetővé teszi, hogy az egyén felelősséget vállaljon a saját hozzáállásáért, és olyan döntéseket hozzon, amelyek segítik a pozitívabb beállítottság kialakítását. Lásd: A 10 legjobb önismereti módszer
Nyitottság: A nyitottság segít abban, hogy új dolgokat fedezzünk fel, új nézőpontokat fogadjunk el és különböző személyekkel és kultúrákkal kapcsolatba lépessünk. A nyitottság fejlesztése lehetővé teszi a kreatív gondolkodást, a rugalmasságot és a toleranciát, amelyek pozitív attitűd kialakulásához vezetnek.
Alkalmazkodó képesség: Ennek segítségével a környezetünkben levő dolgok, és a velünk történő események a saját javunkra használhatók. Az alkalmazkodás nem egyenlő bármi elfogadásával, inkább a rugalmasság az iránt, ami van, és ebből kiindulva egy kedvezőbb jövő kialakítása. Lásd ennek profi alkalmazására: Az önmegvalósítás iskolája 2.
Céltudatosság: Ha valaki tudja hova tart, ehhez igazodva választja meg az eszközöket és az utazás módját. A pozitív attitűd készségek egyike, hogy tudjuk mit szeretnénk elérni. Aki ennek irányában halad, sokkal kevésbé van kitéve az eltérítésnek, zsákutcába jutásnak, mint aki teljesen bizonytalan.
Pozitív beállítottság és gondolkodásmód: Ezt tulajdonképpen gyermekkortól fogva következetesen, példamutatóan ábrázolni kellene az idősebbeknek. A kisgyermek még alapból ilyen beállítottságú, de később annyi negatív példát lát, hogy elveszti a maradéktalan hitét. Felnőttkorban már azt kérdezi, hogyan éljek pozitívabban, mert elfelejtette ennek egyszerűségét.
Egyéb fejlesztendő attitűd készségek képességek
Nyitott kommunikáció: Az attitűd jelentése a személyes hozzáállás, ennek pedig jelentős része a másokkal való kommunikáció. Sem a túlzott elzárkózás, sem a saját vélemény túlzott erőltetése nem tesz jót a másokkal való érintkezésnek. A pozitív attitűd ebben az esetben mások érdeklődő meghallgatása, és finom hatás pozitív irányban.
Önbecsülés: Ez számos esetben a fejlesztendő attitűd készségek között szerepel. Sok ember másokat maga elé helyez, saját érdekei elnyomásával, különféle okokból. Ezek egyike legtöbb esetben, hogy nem tartja magát elég fontosnak, értékesnek. Márpedig ezen könnyen lehet segíteni az önértékelés következetes fejlesztésével.
Alkotóképesség, találékonyság, fantázia: Egyes helyzetekben szokatlan megoldásokra, vagy műveletekre van szükség, vagy maga az önkifejezés lehet teljesen egyedi. Ez egy olyan személyes fejlesztendő attitűd, amely megsokszorozza az egyén lehetőségei számát. Jó precedens erre a művészetek, de a gyakorlati élet egyes helyzetei is, mint például a Macgyver újabb sorozatában láthattuk ☺.
Türelem, kitartás, hűség: Bár itt látszólag 3 különböző dologról van szó, egy tőről fakadnak, de legalábbis egy irányba mutatnak. A pozitív attitűd jelentése a jó hozzáállás, ami elképzelhetetlen hosszabb távú gondolkodással, cselekvéssel. Az igazán nagy dolgok nem egyik napról a másikra valósulnak meg, s ebben (is) rejlik a szépségük.
Belső programozás, hiedelemrendszer fejlesztése: Ez több rétegű, például sokak számára már az is elegendő, ha célokkal kapcsolatos idézeteket gyűjtenek, olvasnak. A lényeg abban áll, hogy rendszeresen tisztítsuk elménket a felesleges és korlátozó információktól, melyek gátolnak, és kétségeket támasztanak bennünk.
Fontos önmagunk megerősítése, értékességünk és egyediségünk rendszeres tudatosítása. A tudatalatti következetes programozása valóban jókora hatással bír életünk eseményeire. Egész egyszerűen nem vagyunk mindig 100 százalékban tudatában annak amit teszünk, és ilyenkor ezek az elültetett programok aktivizálódnak.
Fejlett érzésvilág: Ezt is szükséges gondosan ápolni. Sem az elhanyagolt, se a túlburjánzó érzelmek nem vezetnek jó irányba. Érzéseink összekapcsolják belsőnket a külvilággal, a tapasztalással. Az empatikus érzések is fontosak. Nem szabad a természetesen megjelenő érzéseket elnyomni, ugyanakkor érdemes megfigyelni, tudatosítani.
Ezen részünkhöz tartozik az is, hogy gyermeki csodálattal tudjunk tekinteni a környezetünkben megjelenő szépségekre. A gondolati-érzelmi egyensúly biztosítja, hogy az egyént érzelmei nem vezeti tévútra, ugyanakkor képes meglátni a dolgok mögött megbúvó szellemi értékeket.
A beállítottság és a hozzáállás jelentősége a gondolkodásmódban
Ez olyan, mint az iránytű, amerre mutat, az egyén arrafelé fog haladni. Sok ember egy életen át hasonló módon viselkedik, még akkor is, ha emiatt számos nehézsége van. Pedig mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hiszen a pozitív attitűd jelentése magában foglalja a fejlődés útját.
Az attitűd szó jelentése alapján egyértelmű, hogy ez teljes értékben az embertől függ. Mások hatása persze bizonyos mértékig befolyásolhatja, de ha a fejlesztendő tulajdonságok listájában a hozzáállás elsőrendű, ez számít leginkább. Remek attitűd példa, ha valakit a környezete leír, és ő mindezek ellenére eléri a célját.
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!