Alap érzelmek azok, melyek az emberiség egészében egyaránt hangsúlyosan jelen vannak. Ebben a cikkben bemutatásra kerülnek az alapérzelmek fajtái, a 6 legismertebb, ezek jellemzése, kialakulása, kezelése. Szót ejtek arról is hogyan nyilvánulnak meg az alapérzelmek a zenében, gyermekeknek, képek által.
Mik az alap érzelmek? Hol és hogyan keletkeznek?
Aki valaha is tanult pszichológiát, bizonyosan emlékszik arra, amikor képeket mutattak, ahol a különböző – civilizált, vagy törzsekben élő – emberek ugyanúgy fejezték ki az azonos érzelmeket. Alapérzelmek az arcon jelentek meg leginkább, amit a test többi része a tartásban kiegészített.
A pszichológusok szerint az alap érzelmek az evolúció során kialakult alapvető érzelmek, amelyek segítik az embereket a túlélésben és a szaporodásban. A neurológusok szerint az alap érzelmek az agyban alakulnak ki, és a különböző agyi területekkel állnak kapcsolatban.
De kicsit lépjünk túl a materiális meghatározásokon. Mit mondanak a régi, spirituális tanítások? Energetikailag az érzelmek az asztrális testben alakulnak ki, melynek a fizikai test csak a kifejező eszköze.
Az ősi emberi energetikai tudás szerint az ember 9 tagú lényiség, melyeknek egyes részei fokozatosan alakulnak, fejlődnek ki a szellemi-lelki-testi evolúció során. Ezekből a lélek 3 részből áll, pontosabban ezek alakultak-alakulnak ki az emberi fejlődéssel. A három részből – érző, értelmi, tudati lélek – különösen az első kapcsolódik a témánkhoz.
Rudolf Steiner életútja során számtalan előadást tartott. Az 1909 -es berlini előadás sorozatában – mely A lelki élet metamorfózisai címet viseli – a következőket mondta:
„…az emberi lélek egyes tagjai a mai emberben különböző fejlettségi fokon állnak. Leginkább fejlett az érzőlélek. Ebben az érzőlélekben éljük át az élvezetet és fájdalmat, örömet és bánatot, ösztönt, vágyat és szenvedélyt: minden hangulatát és érzelmi hatását annak, ami az észlelt világ ingerei folytán lelkünkben életre kel. Mindezeket a fejlődés alacsonyabb fokán az ember érzőlelkében csak tompán éli át, mert az én még nem ébredt fel teljesen. Csak amikor a lelki élet önmagában folytatódik, mikor az ember önmagában dolgozik, akkor jelenik meg az én egyre világosabban, akkor tudatosodik egyre jobban.
Tulajdonképpen az én a felébredő érzőlélekben olyasvalami, ami tompán magába merül. Csak akkor lesz az én egyre világosabb és világosabb, amikor már gazdagabb lelki élethez emelkedik fel értelmi lelkében az ember; s a legvilágosabban akkor nyilvánul meg, amikor a tudati lélekben megkülönbözteti magát a külvilágtól, amikor megismerő lénnyé válik és én-lényként megkülönbözteti magát a külvilágtól. Erre csak a tudati lelkében képes az ember.”
A 6 alap érzelem
Az öröm
Az öröm egy pozitív érzelmi állapot, amelyet általában egy kellemes élmény, célok elérése, a jó kapcsolatok és a boldogság mint állapot okoz. A 6 alapérzelem közül nem véletlenül áll az első helyen. Energetikailag világos, fényes színek áramlása az aurában, az egyén rezonanciája magasabb szintű. Pozitív hatásai:
- erősíti az immunrendszert
- csökkenti a stresszt
- javítja az emberi kapcsolatok minőségét
- növeli a probléma megoldó képességet
és így tovább. Az öröm különböző fizikai és verbális jelekkel fejeződik ki, mint például:
- mosoly
- nevetés
- lelkesedés
- magasabb hang
- az érzelmek boldog kifejezése
- fizikai kontaktus keresése
Teljesen mindegy, hogy egy csodálatos utazás, a barátokkal töltött idő, vagy egy sportesemény megnyerése áll mögötte, az öröm az egyik legalapvetőbb emberi érzelem.
Alap érzelmek – a szomorúság
A szomorúság egy érzelmi állapot, amely a tragédia, a veszteség, a csalódás vagy más negatív események hatására jelentkezik. Lehet, hogy az ember kétségbeesett, reménytelen, kedvetlen, és elveszíti az érdeklődését és örömét az élet dolgai iránt. A szomorúság természetes reakció lehet egy veszteségre, mint például egy szeretett személy halála, vagy egy csalódásra, elutasításra.
De állhat a háttérben olyan banális ok is, hogy valaki nem találja meg milyen munka illik hozzá. Ugyanis a természetéhez nem illő, kényszerből végzett munka elveszi az életkedvét. A 6 alapérzelem – és általában az emberi érzelmek közül – ez az egyik legkevésbé kedvelt. A szomorúság jelei lehetnek:
- kedvetlenség
- érdektelenség
- fáradtság
- álmatlanság
- étvágytalanság
- sírás
- önértékelési problémák
- kreativitás csökkenése
A szomorúság többnyire az idő múltával megszűnik, de ha tartósan fennáll, és megakadályozza az embert az élet mindennapi tevékenységeinek elvégzésében, akkor valamit tenni kell.
Alapérzelmek – A félelem
A félelem egy olyan érzelmi állapot, amely egy veszélyes vagy legalábbis ijesztő helyzetre adott válasz, emberi lelki reflex. A félelem lehet természetes reakció egy veszélyes helyzetre, mint például támadó ragadozó láttán, vagy egy készülő katasztrófa előtt. De előfordulhatnak olyan helyzetek is, amelyek irracionálisak, mint például a félelem a repüléstől, vagy a magánytól való félelem.
A félelem a képzeletben alakul ki, és a személyes tapasztalatok, az előző kellemetlen élmények, traumák, valamint a genetikai hajlam is befolyásolhatja. A félelem jelei lehetnek:
- szívdobogás
- izzadás
- remegés
- hidegrázás
- szorongás
- kétségbeesés
- menekülési vágy
Az, aki fél, általában kerüli a félelmet okozó helyzetet, de ha ez nem lehetséges, akkor általában harcolni vagy menekülni próbál. A félelem megszüntetésének lehetőségei:
- relaxációs technikák, mint például a légzőgyakorlatok, meditáci
- kognitív viselkedésterápia, amely segít a félelmet okozó gondolatok megváltoztatásában
- tapasztalatok szerzése, önbizalom megerősítése
Alap érzelmek – Harag, düh
A harag és a düh olyan érzelmek, amelyeket az emberekben legtöbbször akkor jelennek meg ha valami sértő vagy igazságtalan történik velük. Harag alakulhat ki, akkor is, amikor valaki elutasít egy helyzetet, amely felett nincs kontrollja. Düh esetében valaki aktívan is támadóvá válhat a helyzet ellen, ez leginkább a megfélemlítő személyiségnél érhető tetten.
A haragot és dühöt kiválthatja egy konfliktus, egy sérelem, de még a félelem is. Azok, akik dühösek, általában agresszívvá válnak, és a viselkedésükben gyakran támadóak lesznek mások ellen. A harag jelei lehetnek:
- vörös arc
- növekvő hangnem
- felgyorsult légzés
- megfeszülő izmok
és így tovább. A haragot le lehet győzni, ha az ember eltereli a figyelmét más dolgokra, vagy megtalálja a keletkezésének az okait. Ha megpróbálja megérteni az okokat, és dolgozik a megoldáson, sokat segít, addig is az önuralom fejlesztése segít megtartani az önkontrollját.
Rudolf Steiner a már említett előadás sorozatában a következőket mondja az indulatokról, haragról:
„Fejlődésünk bölcsen gondoskodott arról, hogy mielőtt még értelmi és tudati lelkünk ítélete alapján megtalálhatnánk a külvilág egy eseménye iránt a megfelelő magatartást, erőt vesz rajtunk az érzés, az indulat. A külvilágban történt tett következményeként fellép valami érző lelkünkben.
Még nem vagyunk elég érettek arra, hogy ítéletünkben találjuk azt meg, ami megfelel választ a külvilágnak; arra azonban képesek vagyunk, hogy érzelmeink sokaságából merítve reagáljunk arra, ami a környező világból elénk lép. Mindabból, mit az érzőlélek átél, emeljük ki tehát most a haragot.
Előhírnöke annak, ami majd be fog következni. Először haragból ítélkezünk a külvilág egy eseménye fölött; később, miután előbb öntudatlanul megtanultuk, hogy ne értsünk egyet azzal, ami helytelen – öntudatlanul tanultuk meg a harag által –, éppen ezen ítélet által válunk mind érettebbekké és érettebbekké világos ítéletek kialakítására lelkünk magasabb rendű részében. Ilyen értelemben a harag bizonyos területen nevelője az embernek.”
A 6 alapérzelem – Meglepődés
A meglepődés egy olyan hirtelen érzelmi állapot, amelyet valami váratlan vagy váratlanul jelentkező esemény okoz. A meglepődés jelei lehetnek:
- a szemek kitágulása
- a száj kinyílása
- a légzés gyorsulása
- a homlok ráncolása
- a testmozgások összezavarodása
A meglepetés egy olyan jelenség az alap érzelmek közül, amely lehet pozitív és negatív is. A kellemes meglepődés olyan eseményekre utal, amelyek örömet okoznak, például egy ajándék megkapása, vagy nyerni valamit. A kellemetlen meglepődés olyan eseményekre utal, amelyek feszültséget, szorongást vagy bánatot okoznak, például egy rossz hír.
Alap érzelmek – az undor
Az undor egy személyes érzés, amelyet olyan dolgok, helyzetek vagy emberek válthatnak ki, amelyeket valaki személy szerint visszataszítónak talál. Az undor oka lehet fizikai, vagy pszichológiai eredetű is. Példák az undort kiváltó dolgokra:
- rossz szagok
- betegségekhez kapcsolódó tünetek
- bizonyos állatok, mint pl. pókok, kígyók
- bizonyos emberek, mint pl. bűnözők, betegek
- egyes helyzetek, mint pl. katasztrófák, halálesetek
Vannak dolgok, melyek a legtöbb emberben undort váltanak ki, míg más jelenségek csak egyesekben. A jelei annak, hogy valaki undorodik:
- arcpirulás
- köhögés
- hányinger, hányás
- szemöldökök összefonása
Az undort is le lehet győzni, ha a személy rájön, hogy az undort kiváltó dolgokat elkerülheti, illetve ha megtanulja kezelni az undort. Ha nem tudja elkerülni, akkor meg kell tanulnia szembenézni az undort kiváltó dolgokkal. Általában a következetes személyiségfejlesztés kevésbé érzékennyé tesz ezekkel szemben.
Az alap érzelmek száma, egyéb alap érzelmek lista, felsorolása
Egy Glasgow -i kutatásban megállapították, hogy a meglepődés és a félelem arckifejezései között, valamint a düh és undor tekintete között alig lehet különbséget felfedezni. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem 6, hanem 4 alap érzelem van, mert például az undor csak később, az emberek együttélése során alakult ki.
Egyéb alap érzelmek lista:
- szégyen
- szeretet
- remény
- utálat
- büszkeség
- féltékenység
- boldogság
- kétségbeesés
- együttérzés
- felháborodás
- sajnálat
- aggodalom
- szánalom
- kiábrándultság, csalódottság
- szorongás
- frusztráció
Alapérzelmek a zenében, képekben, alapérzelmek gyermekeknek
Alapérzelmek a zenében is megjelennek, egyrészt a stílusok és műfajok sokaságában, másrészt az előadásmódban, és az egyes zeneművekben. A zenei hangok fel is tudják erősíteni az alap érzelmek intenzitását, vagy éppen csillapítani, ezért hasznosak lehetnek az adott helyzetben, vagy terápiában.
Alapérzelmek képek útján is megjelennek, elég csak bizonyos fotókra, vagy híres festményekre gondolni. Az, hogy kinél milyen hatást váltanak ki, bizonyos fokig szubjektív, de egyes jellemzők ugyanúgy működnek mindenkinél. Általában a borongósabb képek negatív, míg a vidámabb, világosabb alkotások pozitívabb érzéseket hoznak elő.
Alapérzelmek a gyerekeknek is ugyanazt jelentik, de óriási különbség van a használatukban. Gyermekkorban még szabadon kifejezik, később a temperamentum típusoktól függően másként. Mind a túlzott elnyomása, mind a korlátlan szabadjára engedése rossz irány.
Mivel az alapérzelmek a gyerekeknek ugyanolyan fontosak, nem szabad túl hamar túlzottan kontrollt gyakoroltatni velük e tekintetben. Másrészt idővel szükséges, hogy tudják, felülemelkedhetnek a negatív érzéseiken, s nem szükséges, hogy azok irányítsák életüket. A jó tanító segíti őket ebben a folyamatban.
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!