Hogyan oldjam meg a problémákat? A megoldás folyamata

Hogyan oldjam meg a problémákat? A probléma megoldás folyamata lehet egyszerű, vagy komplikált, ami biztos, hogy a megoldással előrébb jutsz. Tisztázni kell azt is, mi a probléma, mi számít annak. A hely az idő és a személyiség mind olyan tényező, amely egy feladatot teljesen más megvilágításba helyezhet.

Mi a probléma?

Mi a probléma? Emlékszel az Egyéniségépítés második cikkére, a 10 szóváltoztatás, amely megváltoztatja életed -re? Milyen érzések, és kép keletkezik benned, amint meghallod a probléma szót? Számodra a probléma feltehetőleg egy élethelyzet, amely negatívan érint és szeretnéd megoldani.

Lehet, hogy kis dolog, lehet, hogy az egész életedre kihat. Bárhogyan is van, az első lépés, ahogyan hozzáállsz. Először is az nem biztos, hogy rossz dolog. Sőt, bizonyos fokig a problémák jelenléte – nehézségként értelmezve – előnyös lehet az életedben. Ugyanis minden nehézség megoldása után erősebb leszel. Vagyis a probléma megoldás jó dolog, de egy fennálló nehézség időlegesen segíthet akár az önmagadra találásban is.

A másik a keret. Ha Te jó passzban vagy és megjelennek megoldandó dolgok, villámgyorsan rendezheted is őket. Ugyanakkor ha nehezebb élethelyzetben, vagy körülményekben, akkor kevesebb az energia, rossz a fókusz, és a nehézségek nagyobbnak tűnnek.

Hogyan oldjam meg a problémákat? – A keretezés előnyei

Mint a Térj magadhoz, és láss! című könyvemben részletesen kifejtettem, az életben mindig a tudatosság és energiaszint határozza meg, hogy mi fog történni veled, hova jutsz el. Ha a Te szinted elég magas, úgy száguldasz át a nehézségeken, mint az atléta az akadályokon. Vagyis a probléma megoldás nem magánál a problémánál kezdődik.

Amennyiben gyűr az élet, és nem érzel magadban elég erőt, akkor kisebb problémák is megakaszthatnak. Vagyis a „hogyan oldjam meg a problémákat” helyzetre – illetve a megelőzésükre – hosszú távon a legjobb az önfejlesztés magasfokon. A pozitív energiával telített ember alapból könnyebben megold bármilyen helyzetet.

Az, hogy mennyire tudod megoldani az életedben fellépő nehézségeket, legnagyobbrészt annak függvénye, milyen lelki-szellemi fejlettségi szinten állsz. Ezért hangsúlyozom folyamatosan, hogy ezen tudatosan dolgozz életed minden részében. A szokások, a fókusz, és a tudatos tanulás hozza létre azt a keretet, amellyel előnnyel indulhatsz bármilyen helyzetben.

A problémamegoldás folyamata

A megoldás folyamata akár számtalan apró lépésre bontható, de itt most a lényegre szorítkozom. Adott helyzettől függően ez lehet egyszerűbb – amin nem is kell gondolkodni – vagy sokrétűbb, olyan, ami hosszú ideig eltarthat. Általánosságban 4 részre osztottam ezt a folyamatot, beleértve az előkészületet és utómozzanatokat.

1.Döntés – kell-e vele foglalkozni

Bizonyos dolgokkal jobb, ha nem foglalkozunk, annak ellenére, hogy adott pillanatban megoldandó feladatnak tűnnek. Ennek több oka lehet.

Az idő múltával magától megszűnik.
Alacsonyabban van a prioritási listán és többet nyerünk, ha fontosabb dolgokkal foglalkozunk.
Egy másik folyamat felülírja azt, vagyis annak megoldásával ez is megoldódik.
A jövőben nem lesz fontos.

Például ilyen, ha van valamid, amit megjavíthatsz, de találsz helyette mást, és így azt használod. Mindig az időt, a rá fordított energiát és pénzt kell mérlegelni, mivel jársz jobban. Ha tisztában vagy a hatékonyság törvényeivel, képes leszel jó döntéseket hozni.

2.Problémamegoldás folyamata – Ha igen, mikor

Az idő és a fontossági tényező egyaránt számít. Milyen gyorsan tudom megcsinálni? Mennyire fontos ez most? Amennyiben sürgős dologról van szó – és nincs fontosabb – legjobb az azonnali megoldás. Kérdés lehet még az is, meg tudod oldani egyedül, vagy segítség kell? Összegezzük:

Mennyi időbe telik.
Mennyire fontos jelenleg.
Szükséges-e plusz információ.
Kell-e külső segítség.
Rendelkezésre áll-e minden eszköz.
Van-e ideális időpont.

Számít az is mikor mennyire vagy formában, mennyi energiád van, vagy milyen a lelkiállapotod. A javító szereptípus például szinte mindig készen áll valami helyreállítására. De elvontabb személyiségeknek külön ráhangolódás kell.

3.Hogyan oldjam meg a problémákat?

A hogyanra a válasz több tényező függvénye. Attól függ, mi a feladat. Amennyiben nem egy könnyű, gyorsan megoldható dologról van szó, akkor érdemes részleteire bontani, és lépésről-lépésre haladva megoldani. Ez a tárgyi eszközök megszerelésére, és a lelki, vagy kapcsolati problémák megoldási folyamatára is igaz.

Amikor valamivel már többször szembesültél – tehát ismétlődő dolog – jó esetben kialakul egy rutin. Érdemes feljegyezned a lépéseket, hogy legközelebb már ne kelljen gondolkodnod. Például internetes feladatoknál – ahol sok apró lépés van, vagy beállítás – én mindig felírtam a lépéseket, és amikor legközelebb szükséges volt, már nem kellett keresgélni, vagy gondolkodni.

Amikor nagyobb feladatról van szó, érdemes lehet időben elosztani. Lehet, hogy egyszerre túl nagy falat, nem lennél képes rá, de ha mindig egy részelemet megoldasz, végül az egészet sikerül. Érdemes mindig felhasználnod mások tudását is, így neked már nem kell újra kitalálni, megkeresni azt.

4.Probléma megoldás után – Tanulságok levonása

Ez már nem közvetlenül a problémamegoldás folyamata része, hanem a következő megelőzése. Tudatosítsd magadban, miért kerültél szembe a nehézséggel! Ami most problémának tűnt, később nagyon sok haszna lehet, hogy átestél rajta. Paradox módon önismereti módszer is lehet, hiszen sok mindenre rávilágít. A következőket tisztázd magadban, mielőtt továbblépsz:

Mit tehetsz, hogy legközelebb elkerüld?
Mit tanultál belőle?
Hogyan csinálnád jobban legközelebb?
Milyen tulajdonságaidat fejlesztette?
Milyen más előnyei vannak?

Fontos, hogy pozitív érzésekkel zárd le a megoldást, hiszen ha vesztettél is időt, energiát, vagy bosszankodtál, mindenképpen szereztél tapasztalatot is. Igazából a problémamegoldás egyfajta életmód is lehet. Ha rendszeresen olvasod a legjobb üzleti könyveket, akkor tudod, hogy a problémák lehetőségek.

Hogyan oldjam meg a problémákat?

Az emberek néha túl sokat agyalnak a dolgokon. A melankolikus típus például képes a végtelenségig elemezni egy adott dolgot. A feladatokat „száraz” fejjel kell megcsinálni, felesleges plusz érzelmi energiát fecsérelni aggódásokra, de a kapkodásra is. Ha lelkesedésről van szó, az más, az jöhet.

Nem tudod jól megoldani az élethelyzeteidet, ha túlzottan belemerülsz. Ez azt jelenti, hogy a problémáktól szükséges bizonyos távolságtartás, különben képtelen vagy objektíven szemlélni őket. Nyilván amikor egy dolog erősen érint, nem könnyű megtenni ezt. Mégis a legerősebb és leghatékonyabb akkor vagy, ha nem húznak vissza a kételyeid.

Néha nem árt külső megfigyelőket is igénybe venni. Ha például van egy személyes weboldalad, akkor – mivel kötődsz hozzá – a saját elképzeléseid szerint alakítod. Ám ha azt akarod, hogy másokra is hatással legyen, vagy éppen jól tudják használni, meg kell tudnod ők hogyan látják.

Ami szintén fontos, hogy ha megoldandó a dolog, akkor előbb-utóbb cselekedj! Vannak egyének, akik folyton halogatnak, vagy olyan blődségekre várnak, mint a tízmilliószoros napok káprázata. Ha túl sokat vársz, növekszenek a kételyeid, de ha megoldod a nehézségeket, akkor csak erősebb, jobb leszel.

Probléma megoldás – Gyors és ismételhető gyakorlati módszer

Felismerés. A probléma megoldó folyamat első lépése a probléma tényleges felismerése. Mi a tényleges dilemma? Mi az, ami valódi akadályt képez, s honnan ered?
Információk gyűjtése. Fontos, hogy ne kapásból reagálj, hanem fordíts figyelmet mindarra, ami előidézte a helyzetet.
Átkapcsolás kreatív üzemmódba. A tudatosan fejlesztett kreativitás a leghatékonyabb segéderő lehet. Ha tudod mi a baj, kapcsolj ki és válts át intuitív működésbe. Megteheted például, hogy számos ötletet kitalálsz, ami segíthet, a lényeg, hogy lazán, könnyedén tedd.
Értékelés, döntés. Az elképzelt ötletek közül ki kell választanod a legígéretesebbet vagy a legmegfelelőbbet. Ebben segíthet az ötletek objektív értékelése, előnyeinek és hátrányainak mérlegelése.
A probléma megoldás végrehajtása. Ezen a ponton oldod meg ténylegesen a nehézséget, azaz a kiválasztott megoldást a gyakorlatban véghezviszed.
Utómunka. Ha szükséges, finomíthatod az eredményt, továbbfejlesztheted a megoldást, vagy beépítheted az általad alkalmazott önfejlesztő és tanulás módszerek közé.