A szegény én személyiségtípus jellemzői, tulajdonságai

A szegény én személyiségtípus jellemzői, tulajdonságai a másokat sajnálatra együttérzésre késztető viselkedésmintákban nyilvánulnak meg. Ez az energetikai típus a az áldozat szerepét veszi fel és érezteti a másikkal kiszolgáltatottságát. Energiáját mások részvétéből, segíteni akarásából, és ezáltal árnyalt manipulálásából nyeri.




A szegény én (passzív-gyermeki) személyiségtípus működése

Ő az az ember, aki soha nem érez magában elég tetterőt, mindig mások energiájára van szüksége ahhoz, hogy tovább lépjen. Valójában nem annyira tehetetlen, mint mutatja, de fontosabb számára a másoktól szerzett érzelmi energia, mint a saját tettei eredménye által érzett elégedettség.

A szegény én személyiségtípus szinte gyermeki módon kiváltja, hogy mások pátyolgassák, figyeljenek rá, kifejezzék sajnálatukat a helyzete miatt. Felteheted a legjobb kérdéseket az élet jobbításával kapcsolatban, módszeresen hárít, gondosan ügyel arra ne legyen ő az ok, ami a változást előmozdítja.

Már maga sem veszi észre, hogy mindig olyan helyzetekbe ügyeskedi magát, ahol nem tehet semmit, ki van szolgáltatva más erőknek. Néha szinte mulatságos, hogy nála mindig közbejön valami, de ő tudat alatt el is várja ezeket. Olyan sok energiát kap attól, hogy egy „igazi áldozat”, hogy komoly belső munka lenne erről leszoknia.

Milyen helyzetek váltják ki ezt a viselkedést?

A szegény én esetében gyakran a gyermekkorban egy megfélemlítő személy állt, amely lehetett valamelyik, vagy mindkettő szülő, nevelőszülő. Mivel gyermekként valóban kiszolgáltatott volt, ösztönösen felvette azt a szerepet, amely felébresztette nevelőiben az iránta érzett részvétet.

A szegény én személyiségtípus többnyire nem rendelkezik magas önértékeléssel, nem szívesen lép ki a komfortzónájából. Mivel kerüli a kockázatokat és a sérülés veszélyét, olyan szerepet vesz fel, ami automatikusan felé irányítja mások segítő szándékát. De gyakran nem is vár el valódi segítséget, elég, ha fokozott figyelmet kap.

A szegény én működése, viselkedése, szerepjátéka

Már idejekorán megtanulta hogyan vegye fel az áldozat szerepét, és ezt észrevetesse másokkal úgy, hogy azok nem is sejtik a mögötte rejlő játszmát. Amikor egy megfélemlítővel találkozik, a szerepe automatikusan felerősödik, és szinte vonzza a másikat. Így alakulnak ki a megfélemlítő – szegény én párosok.

A szegény én személyiségtípus tulajdonságai

A szegény én személyiségtípus úgy érzi magát később is, mint a gyermekkorában. Ő is tele van vágyakkal, de mindezek kielégítését másoktól várja és igyekszik felkelteni másokban a felelősséget maga iránt. Noha szereti a jó dolgokat, kicsit fél attól, nehogy csak úgy a sikert bevonzza, mert ezzel elveszthetné mások empátiáját.

A szegény én típus egészen kedves, előzékeny, akár adakozó is lehet, így elhiteti magával, hogy igazán jó és érdemes ember. De tudat alatt lehetőséget kínál arra, hogy visszaéljenek vele. Átadja a vezetést és a döntéseket, ami miatt később okot találhat arra, miért van olyan helyzetben, amiben van, és ez az ok (szerinte) nem ő.

Nem tudja mi az igazi önszeretet, megszokta, hogy mások figyelme a helyzetére, gondjaira, őt táplálja. Tartózkodik a kihívásoktól, nem akar belevágni nagy dolgokba, inkább másokra bízza, hogy tegyék meg azt helyette, így a felelősséget is átruházza. Bár vágyik a függetlenségre, kézbe venni a sorsát, nem akarja, hiszen akkor kit okolhatna, ha valami nem megy?

Előszeretettel mutogat a társadalmi helyzetére, családjára, közösségre, világhelyzetre, vagy bármi másra, ami miatt ő nem tud érvényesülni. Ezért is tartózkodik attól, hogy valódi életcélt határozzon meg magának, mivel akkor tennie kellene valamit, vállalva az ezzel járó nehézségeket.

A szegény én személyiség módszerei

Ő a tipikus elesett ember, akit a sors sújt, és muszáj szánni. Úgy csinál, mintha tenne valamit, hogy javítson helyzetén, de épp csak annyit, hogy mások ne mondjanak le róla, ne tartsák reménytelennek. Egészen csavaros módon eléri, hogy a másik bűntudatot érezzen az ő helyzete miatt.

Tipikus helyzet amikor a szegény én valamely társa helyzetét használja fel kifogásként arra, hogy sok dolgot nem tehet meg. Úgy mintha egyfajta sors által rá mért teher lenne ez, amit ő, mint „jó ember”, szívesen vállal, de azért finoman tudatja, hogy ez miatt mond le az élet számos szép élményéről.

Közeli családtag, vagy barát esetén sokszor a másik lelkiismeretére igyekszik hatni azzal, hogy valami módon azt az érzést kelti benne, nem törődik vele eleget. Mestere annak, hogy a kihasználtság látszatát keltse, úgy tesz, mint akit kizsigerelnek, amitől még jobban belebújhat a szerepébe.

Rá igazán ritkán hatnak a motiváló szavak, gondolatok, beállítottsága nem teszi lehetővé a felhőtlen lelkesedést. Ő szerinte gondjai, problémái vannak, az élet súlyos, és nem tőle függ a javulás. Úgy tesz, mint akit egész életében a balszerencse üldözött, és mindig a rossz jutott neki, úgy, hogy nem tehetett róla.

Ezt a művészetét oly mértékben kifejlesztette, hogy ha megismered, kis idő után azon kapod magad, lelkiismeret-furdalásod van, ha nem teszel valamit érte. Neki hiába mutatsz lelkesítő, inspiráló történeteket a valódi életből is – hacsak nincsen éppen jobb formában – megmagyarázza, miért nem működik az őnála.

A szegény énnel kapcsolatos helyzetek és szerepek az életben

Szinte művészi módon képes „feláldozni magát” másokért. Az a szomorú ebben, hogy nem a segítség motiválja, hanem az, hogy ezért sok-sok baráti részvétteljes érzést kapjon. Szinte önként előkészíti a terepet ahhoz, hogy mások kihasználják, majd később eljátssza a maga drámáját arról, hogy belőle mindenki hasznot húz.

A szegény én személyiségtípus szerepjátéka, gondolkodása

Ha komoly helyzet van, nehézségek lépnek fel, visszalép, s azonnal átadja a kezdeményezést másnak. Semmiképpen nem vállalja a kockázatát annak, hogy tőle függjön valami sikeres kimenetele. Kivéve természetesen, amiben jó, ami könnyen megy neki.

A szegény én személyiségtípus viselkedése akár annyira erőteljes áldozati szerep lehet, hogy megfélemlítő társa kezet emelhet rá. Ez persze azzal jár, hogy elérnek egyfajta csúcspontot az egymástól szerzett energiában, utóbbi visszakozik, majd a játszma kezdődik elölről. Bár valóban helytelen a vele szemben alkalmazott erőszak, mégis ő az, aki kihívja magának.

Neki aztán beszélhetsz arról, hogyan éljen pozitívabban most. Nem nőtt fel odáig, hogy magában emelje fel az energiát, és tudatosan meglássa a szépséget a világban. Mindennél fontosabbnak tartja, hogy ösztönös segítő érzéseket áramoltasson másoktól maga felé, mint aki koldus minden értelemben.

Pillanatok alatt meglátja a dolgok árnyoldalait, a panaszkodás, hibáztatás lételeme a kommunikációjának. De ha meg akarod oldani, folyamatosan újabb kifogásokkal hozakodik elő, mert éppen a probléma megléte okozza fontosság tudatát. Ha egyszer megkérdezi hogyan változtassa meg önmagát, nagy kérdés, valóban őszinte-e a szándéka.

Mit tegyél, ha szegény én személyiségtípus vagy?

Hogyan kezeld az ilyen típusú embereket?

Ezekre a kérdésekre a választ, és ezen személyiségtípus részletes elemzését a Térj magadhoz, és láss! Kilépés a tömegtudatból című könyvben találod.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük