Önbizalmad kialakítása – a beállítottság hatalma

Önbizalmad kialakítása – a beállítottság hatalma

Mikor is alakul ki a legnagyobb és tartós önbizalom? Ha valamit csinálsz és egyre jobb leszel benne. Mielőtt elkezdenéd, az adja az önbizalmad, hogy hiszel benne. Előtte pedig az elhatározás. Mindezt megelőzi az, hogy azt csinálod, amiről biztosan tudod, hogy a Te utad, a te célod, álmod, küldetésed, ami belülről inspirál.

Az átlagemberek az önbizalmukat a történeteikből építik. Vagy éppen rombolják. Abból, ami történik velük. Hogyan lehet, hogy egy kisgyermeknek nagy önbizalma van, pedig nincsen nagy tapasztalata? A gyermekkor naívságából? Nem egészen. Szó szerint neki nem önbizalma van, hiszen nincsen szüksége erre. Nincsenek benne olyan futó programok, amelyek megkérdőjeleznék az értékességét, vagy a képességeit.




Ez az egyik kulcsa az önépítésnek. Az igazi egyéniségek nem futtatnak magukban másoktól származó programokat. Figyelmüket arra fordítva, amit akarnak, arra gondolnak, hogyan csinálják, és élvezik, amit csinálnak. Nem hagyják, hogy megfelelési kényszer igazgassa őket.

Előbb Te vagy, aztán jön minden más

Bekapcsol az elméd, és jön a maga kételyeivel. „Biztos, hogy eleget tudsz már?” ”Vannak nálad sokkal jobbak.” „Te csak egy ember vagy, semmi különleges.” „Érdemes álmodoznod, hogy aztán pofára essél?

Mit tegyél ezekkel a kérdésekkel? Semmit. Egyszerűen figyeld meg őket anélkül, hogy foglalkoznál velük. Egy idő után azt veszed észre, hogy megváltoznak. Majd – ha nem kapnak semmiféle energiát tőled – eltűnnek a semmibe. Volt kérdés, nincs kérdés. Volt kétely, nincs kétely.

Mondd csak el nekem, pontosan kinek kell lenned, hogy igazán különleges egyéniség légy? Vagy mit kell tudnod ahhoz, hogy megvalósuljanak az álmaid? Jól figyelj, mert ha az elmédből válaszolsz most, csupán megteremtesz egy jövőt, amelyet talán át sem kell élned. Nem kell véred verejtékével elérned a céljaidat.

Te vagy nagyobb, vagy a gondolataid? Te alkotod a gondolataidat, vagy azok irányítanak téged? Figyeld csak meg az emberek többségét (úgy 99.99%-át), a külvilágra fókuszálnak. És az a fránya külvilág folyamatosan irányítja őket. Nem tanította meg senki nekik, ami odakint van, az mindig csak valami következménye, okok okozatának okozata.

Csak az elsődleges ok számít az életedben, az pedig Te vagy. Ha tényleg nagy céljaid, álmaid vannak, szokd meg, hogy a gondolataid fölé emelkedj. A gondolkodás mindig a hogyannal van elfoglalva. Előbb tudd mit akarsz, éld bele magad, és arra is rájössz, miért akarod az egészet. Meglásd, utána a „hogyan” már semmiség lesz.

A legtöbb embert az tartja vissza, amit eddig tapasztalt. Azt hiszi, az a „végleges” valóság. Pedig nem így van, csupán egy szeglete annak, amelyre fordította a figyelemenergiáját. Ez egy lehetséges választás, amelyet bármilyen más választás követhet.

A múltad nem más, mint egy történet, amelyet folyamatosan ismételgetsz magadban. Nem vagy azonos vele. Akár el is hagyhatod azonnal. Ezen a ponton általában a köznapi életre kondicionált emberekben felhördül az ego és sorolja ezernyi okát a múlt fontosságának. Igazából csak egy van, hogy tudd ki vagy.

A múltad nem más, mint egy történet

Ha most elvesszük a múltadat, akkor ki vagy? Látod, itt kezdődsz Te.

Az önbizalom a gyakorlatban keletkezik, de az elhatározásból ered

A legnagyobb vezetők a kiváló egyéniségek. Ők pedig nem úgy lesznek azok, hogy valaki kinevezi őket, uralkodni akarnának, egyáltalán bárkit irányítani. Egyszerűen követik belső érzéseik útját, és attól, hogy azt teszik, ami szerintük helyes és számukra a legjobb, olyan „fény” keletkezik körülöttük, ami ellenállhatatlan vonzást kelt.

Ők nagyon-nagyon erősek. Nem lehet megingatni őket. Képesek akkora inspiráló hatást kifejteni, hogy legmerészebb álmaidat is megvalósítod. Pedig ugyanazt az erőt használják, amely jelen pillanatban benned is megvan. Abban a pillanatban, amikor „elereszted a dolgokat”, felbukkan benned és érzed.

Ha nem akarod a dolgokat irányítani, akkor mindent kézben tartasz. Mert az egyedüli hatalmad a Te figyelmed. Itt összpontosul minden erő.

Mit tegyél, ha abszolút nincs önbizalmad? Gondolj arra, hogy abszolút semmi sincsen véletlenül, különben nem is létezhetne. Azért vagy Te éppen az, aki, és ott, ahol, mert senki a világon nem töltheti be ugyanúgy azt a szerepet. És ez teljesen igaz is.

Hogyan lesz belőled egy „teremtő” lelkületű ember, aki határozottan megvalósítja a céljait és az álmainak él? Úgy, hogy fogod magad és azzá az emberré teszed! Mi kell ehhez? Tudás? Speciális képességek? Kapcsolatok? Szerencse? Ugyan már! Csak Te kellesz, aki dönt. Egyszer elhatározod és kész. A többi utána már csak a megvalósítás.

A tested pontosan tudja, hogy állsz magaddal. Visszatükrözi a helyzeted. A legfontosabb, hogy egyenes gerinccel ülj, vagy állj és egyenletesen lélegezz. A mozgásod harmonikus legyen. Sem a lassú bizonytalan mozdulatok, sem a kapkodás nem jellemeznek egy egészséges önbizalommal rendelkező, életét tudatosan irányító embert.

A dolgok irányítása

Sokan azt hiszik, a magabiztosság, erő, egyenlő a gyorsasággal. Ez persze ostobaság. Számtalanszor láttam embereket, akik mindent sebesen csinálnak, mindent egy pillanat alatt akarnak megoldani. Náluk lassabb emberekkel nagyon türelmetlenek, s ami még rosszabb, lekezelik őket. Valójában ez a kapkodó viselkedés onnan ered, hogy nem bíznak eléggé abban, kézben tudják tartani az eseményeket. Ezért aztán gyorsasággal próbálnak elébe kerekedni a dolgoknak.

Még mindig azzal foglalkozol, hogy mások mit gondolnak? Ez az ego játszmája, folyton visszaigazolásokat vár, azt kérdezgeti “elég jó vagy(ok)?

Függőséget támaszt. Egy jottányit sem számít, mit gondolnak mások. Ha valamit gondolok és csinálok és hiszek benne, nem izgat mások mit szólnak, hiszen kevesen képesek (vagy van rá idejük) kilépni saját nézőpontjukból.

De játszhatom azt is, hogy ez egy próba, és ha elkezdek kételkedni magamban csúnyán megbukom, holott az egész játszma belül zajlik le, és nem másokon múlik.

Ki dönti el? Hát Te!

Mi van, ha a környezeted folyamatosan negatívan bombáz? Mi van, ha állandóan kételkednek benned, és nem hiszik el, hogy meg tudod valósítani az elképzeléseidet? Én számtalanszor hallottam, hogy álomvilágban élek. Naponta ezerszer kaptam a fejemhez, hogy ez és ez mit dolgozik, milyen jól keres, kocsija van, családja, stb. Nekem pedig nincs.

Csakhogy én egyszer döntöttem. Vagy élem azt az életet, amiért „idejöttem”, és betöltöm a küldetésem, amelyet választottam, vagy semmi értelme az egésznek. Engem nem érdekel a „robotélet”. Az a programozottság, amiben manapság az emberek legtöbbje él. Ez rosszabb, mint a halál. Nem azért élsz, hogy megélj. Azért élsz, hogy jól élj! Ha nem élsz jól, hogyan részesülhetne bárki – főleg a világ – a Te egyéniséged erényeiből?

Teljesen mindegy, mit mondanak mások, egészen addig, míg Te azt teszed, amit legbelül helyesnek és jónak érzel, a helyes úton jársz. És ha kitartasz, révbe érsz. Sőt, tovább megyek, eljön a pillanat, amikor egyre többen követik a példádat, és csodálkozol azon, hogyan gondolhattam egy pillanatra is, hogy „mi lenne, ha behódolnék”.

A helyes úton

Nincs mit vesztened – ez az alapállás. Mert sokkal rosszabb egy életet úgy végigélni, hogy mindenről lemondasz, mint úgy, hogy mindent megtettél álmaidért. Mert mi van, ha nem jön be? Már egy lépéssel közelebb jutottál, mint aki meg sem próbálta. Már van mire büszkének lenned.

Lehetséges, hogy nem lesz kacsalábon forgó palotád. Talán nem lesz Ferrarid, és nem utazol Hawaii -ra nyaralni. De egy olyan életet fogsz élni, amiről úgy érzed: igen, ezért már érdemes volt megszületni. Ez pedig rajtad áll. Nem másokon. Mit tudják mások, mire vagy Te képes…

Sokan attól teszik függővé az önbizalmukat, mennyi visszajelzést kapnak a világtól, hogy jól csinálnak valamit. De ez egy eléggé függő dolog. Képzeld el, mi van, ha a világ néma marad. Akkor hova lesz az önbizalmad? Azt tapasztaltam, a legnagyobb dolgoknál a külvilág először nem tud megszólalni, mert időre van szüksége, hogy felfogja, milyen jó dologról van szó.

Döntsd el, hogy megvalósítod a céljaidat, és punktum! Úgy lesz. Az események mindig ahhoz igazodnak, amit Te már egyszer eldöntöttél magadban. Nem kell mindent tudnod, sőt bátornak sem kell lenned mindig. Csak fogadd el belső érzéseidet, aztán alakítsd őket inspiráló erővé.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.