Hogyan cselekedjek? Hogyan vegyem rá magam? 3 kifogás

Hogyan cselekedjek? Hogyan vegyem rá magam? 3 kifogás

Hogyan cselekedjek? Hogyan vegyem rá magam? Ezeket a kérdéseket nap mint nap számos ember felteszi magának, és nem az a baj, hogy cselekedni akarnak, hanem azért mert már muszáj… Sokkal könnyebb úgy rávenned magad valamire, hogy amúgy is akarod. Ezt pedig úgy érheted el, hogy megelőzöd a kényszerhelyzeteket.

Viszont az átlagos emberi gondolkodás mestere annak, hogy kifogásokat gyártson, ezzel pedig éppen saját maga elé rak akadályokat. A cikk első részében a 3 leggyakrabban hallott kifogással nézünk szembe. Ha valaha is használtad, most már nem fogod. Kivéve persze, ha nem is akarod igazán a céljaidat, neked fontosabb, hogy mások felé mit mutatsz…

A tanulással szemben is sok félreértés van, itt most azzal foglalkozunk, hogyan vedd rá magad, pontosabban mit tanulj, hogy ne kelljen rávenned magad. Majd kiemelem azt a 3 dolgot amely téged folyamatosan cselekvésre késztet, de úgy, hogy Te akarod, mert az neked jó.

A 3 legnagyobb kifogás

Az egyik legrosszabb kifogás: Másokkal is kell törődnöm

Ezt már egy Facebook posztban is közzétettem:

A legrosszabb kifogás

Szóval, ki mindenkivel kell foglalkoznod? Miért is teszed azt?

Nem lehetek sikeres, és nem tehetem azt, amit akarok, mert gondját kell viselnem a páromnak, a gyerekeimnek, a szüleimnek, a barátomnak, az ügyfeleimnek, a rokonaimnak, a kutyámnak, a macskámnak, a papagájomnak, a virágaimnak…”

A lista szinte véget nem érő. De várjunk csak! Az ő hibájuk az, hogy nem teheted azt, amit meg akarsz tenni, és nem érheted el amit akarsz? Ők tehetnek róla? Vagyis Te eszközként használod őket, hogy megmagyarázz valamit?

Mi lenne, ha fejlesztenéd magad, és akkor nekik is jobb lenne? Neked több lenne a szabadidőd, a jövedelmed, a tudásod, a lehetőséged. Hát nem többet adhatnál akkor? Ja, hogy ez időbe, és fáradságba kerül neked… Még szép. Valamit tenned kell. De mi jobb? Mindent ugyanúgy csinálni és panaszkodni, hogy semmi sem változik, vagy elengedni a kifogásokat és megtenni az első lépéseket?

Pénzbe kerül

Most jól figyelj! Ha ezt megjegyzed, örökre megváltozik az életed. Nem az önfejlesztés kerül pénzbe, sem a sikereid elérése. Ez semmibe sem kerül. Csak egy elhatározásba, egy döntésbe, majd tervezésbe, következetes végrehajtásba, és persze állhatatosságba, hogy meg ne állj a cél előtt.

Pénzbe az kerül, ha nem teszel semmit. Pénzbe kerül a mindennapi életed. Ha akarod, ha nem, szinte mindenért fizetned kell havonta. Ez neked költség. De amit magadba fektetsz… Az nem költség, az befektetés! Nem pénzt visz, hanem pénzt hoz. Egy bökkenője van, amit az átlagos ember – kevés ismeret hiányában – nem ért, hogy nem azonnal történik.

Általában a befektetéseknek idő kell, hogy megtérüljenek. Önmagad vagy életed legnagyobb befektetése. Semmibe sem érdemesebb fektetned. De ez mindig időeltolódással történik, amit most teszel, annak később lesz meg a jutalma. Éppen ezért azok, akik mindig mindent azonnal akarnak, nem jutnak messzire.

Azt már most megmondom neked, ha sajnálod a pénzt önmagad fejlesztésére, jobb, ha búcsút is mondasz álmaidnak. Megkeseredett, mások által irányított sors vár rád. Több évtizede figyelem az embereket, s a minták mindig megismétlik önmagukat. Azok az emberek, akik sajnálnak pénzt kiadni tudásuk, képességeik növelésére, általában a többszörösét költik értelmetlen dolgokra.

Többször láttam, hogy ugyanaz az ember, aki sajnált pár ezer forintot kiadni egy könyvre – amely megváltoztathatta volna életét – ennek többszörösét költötte egy napon cigire, italra, rágcsálnivalóra, játékra… De van aki nem ilyesmikre költi, és mégis, nem kellene, ha tudatosabbá válna, és megtanulná, hogyan fordítsa a javára a költéseit.

Gyermekkoromtól fogva többször kaptam a megszólást: már megint könyvet veszel? Ugyanis, míg kortársaim szórakozásra (vagy éppen semmire) költötték a pénzüket, én mindenféle típusú önfejlesztő, tudásom bővítését szolgáló könyvre. Mit gondolsz, valaha is megbántam? Ha nem olvasom ezeket, tudatlanul éltem volna az életem, s én is azt hinném, a környezetem irányítja az életem, s nekem semmi hatalmam.

Nem az önfejlesztés kerül pénzbe

Néha mosolygok embereken, amikor haboznak, hogy belefektessenek-e több tízezer forintot egy képzésbe, ami valamilyen területen előrébb juttatja őket az életben. Ugyanakkor egy több százezres televízió megvásárlásának nem tudnak neki állni, sőt, még hitelbe is veszik. De ki ér többet? Te, vagy egy tárgy?

Először legyél valaki, aztán tudod, mit érdemes cselekedned, s utána már birtokolhatsz bármit, ha egyáltalán szükséged van még rá.

Én nem tudom/nem akarom eladni magam

Nem is olyan régen vettem a fáradságot és írtam egy nagyon alapos cikket arról, hogyan értékesítheted magad. Ebben kerek száz módszert mutattam be, hogy valamit mindenképpen használni tudjál. És persze egyesek mit láttak benne? „Az ember nem állat, hogy eladja magát”.

Figyelj csak! Bármiben is sikerre akarod vinni, önmagad (terméked, szolgáltatásod, alkotásaid, tudásod) értékesítése nélkül nem megy. De előbb légy tisztában valamivel. Mit jelent az értékesítés szó? Igazából nem azt, hogy értékessé teszed magad – ez az alap – hanem, hogy tudatosítod mások számára is az értékedet. A sablonos gondolkodású emberek nem érzékelik a különbséget, nekik az értékesítés olyan, mint a prostitúció, a házalás, vagy drogok eladása.

Ha gondjaid vannak önmagad eladásával, akkor az önértékeléseddel van baj. És/vagy fut benned egy olyan – másoktól származó – program, hogy Te nem adhatod el magad, mert az helytelen. Márpedig életed minden részében – amikor másokkal érintkezel – valamilyen módon értékesíted magad (még az állatoknak is, hogy megnyerd őket). De ezt valahogyan természetesnek veszed.

Mit csináljak a kifogásaimmal?

Van még bőven kifogás, hiszen az emberek páratlanul kreatívvá válnak, ha valamit meg akarnak magyarázni, amit nem akarnak megtenni . Viszont akkor az álmaikról is le kell mondaniuk. Figyeld meg egyszer, hányszor akadályozod saját magad a gondolataiddal, amikor valamit el akarsz érni!

Bizonyára észrevetted, a kifogásokkal mindig ugyanoda lyukadunk ki. Nem döntöttél. Akarod, vagy nem akarod? Ha még kifogásokat keresel, akkor nem akarod igazán. Igazából csak energiát akarsz nyerni azzal, hogy valaki megválaszolja a kifogásaid. De ennek vess véget! Az illetőt is csak lefárasztod, és Te sem leszel általa előrébb. Mert utána máris újabb akadályon töröd a fejed, vagy hagyod az egészet.

De most őszintén, kit gátolsz a kifogásaiddal? A világot nem fogja érdekelni, mit csinálsz. Nem neki kell megválaszolnia a kifogásaidat. Elvégre Te akarsz valamit kezdeni az életeddel, nem így van? Akkor tessék szépen abbahagyni a saját magad ellen való munkát, és összpontosítani a célra!

Hogyan vegyem rá magam a tanulásra?

Először is válasszuk szét a kétfajta tanulást. Az egyik az iskola, amikor „muszáj” tanulnod. A másik, amikor Te döntöttél, hogy valamit megtanulsz. Igazából mindkettőre van módszer, ami segít és motivál. De most a kötelező iskolákat hagyjuk, a lényeges, amikor Te önként belefogsz valamibe.

Itt most megint kétfelé oszthatjuk az egészet. Ugyanis a kötelező iskolákon felüli képzések, tanfolyamok önképzések nagy része a legtöbbek számára, még mindig nem a valódi önkéntes tanulás. Miről is van szó? Itt közbeszúrom: Érdemes elolvasnod a siker és felemelkedés 7 zsákutcájáról szóló cikket, mert kapcsolódik ehhez, és sokat tanulhatsz belőle.

Gondjaid önmagad eladásával

Miért is végeznek el az emberek különböző képzéseket? Legtöbben azért, hogy ezáltal egy bizonyos munkát végezhessenek. Vagyis azért, hogy el tudjanak helyezkedni egy másik munkahelyen, például jobb fizetés, vagy egyebek miatt. Csakhogy ez nem igazán önkéntes tanulás, mert itt megint másnak tanulsz, azért, hogy másnak dolgozzál.

A valódi önkéntes tanulás, amikor amit tanulsz, azt önmagad jobbá, tudatosabbá, erősebbé tételéért teszed, hogy elérhesd mindazt, amit ebben az életben szeretnél. Amikor ezt teszed, a tanulás nem lehet nyűg. Nem kell rávenned magad. Ha mégis, akkor ott motivációs gondok vannak, talán nem is akarod igazán.

Ha Te a legjobb tulajdonságaidat fejleszted, akkor az együtt jár azzal, hogy belső örömöt, érzel a jobbá válástól, életed jobbulása pedig elégedettséggel tölt el. Vagyis az a tanulás, amely téged tesz tudatosabbá, fejlettebbé, sokkal inkább élvezet, mint kényszer. Ami azt jelenti, hogy először a motivációidat kell megvizsgálni, mielőtt valamit tanulsz.

Hogyan cselekedjek? Hogyan vegyem rá magam?

A motiváció inspiráló ereje

Ha módszereket keresel, akkor itt találod a legjobbakat, azonban mi most ennél tovább megyünk. Amikor meghatározod a miért -et, tudatosítod magadban, és le is írod, akkor megtöbbszöröződik annak a valószínűsége, hogy valamit véghez viszel. A világon semmit sem kell tenni. Azért teszed a dolgokat, mert úgy gondolod, az jó neked.

Ez még a „kötelező” cselekvésekkel is így van, hiszen úgy gondolod, jobban jársz, ha betartod a szabályokat. Viszont ezekben nincsen semmi motiváció. A motiváció abban van, amitől kiugróan jól érzed magad a bőrödben. De nem olyasmire gondolok, ami egyszeri siker, vagy örömforrás, hanem, ami tartósan, hosszú távon elégedetté és boldoggá tesz.

Legtöbbször nem azért olvasok-hallgatok-nézek önfejlesztő, vagy sikerrel kapcsolatos anyagokat, hogy többet tudjak, hanem mert inspirálnak, és így folyamatosan magas rezgésszinten tartom magam. Életszínvonalad, életminőséged annyival magasabban szárnyal ezekkel együtt, mint a sas, a gilisztához képest.

Ez az egyik oka, amiért létrehoztam az Egyéniségépítés tagsági rendszerét. Innen folyamatosan kapod a belső energiát, az erőt, az inspirációt. Olyan, mintha száz másik ember erejével, s tudásával felvértezve folytatnád az életedet.

A szokások sorsformáló ereje

A szokásokról már számtalan alkalommal írtam. Ha érdekel, melyek a legjobbak, olvasd el azt a cikket, és/vagy ott van a témáról írott e-könyv is. De ezen túllépve a legfontosabb, hogy legyenek olyan stabil szokásaid, melyek meghatározzák a jövődet, és „érted dolgoznak”.

Az embereknek számos szokásuk van, amelyre mások, vagy a saját gyengeségeik veszik rá őket. Ilyenek például az értelmetlen műsorok nézegetése a tévében, vagy az egészséget károsító szokások. Azok a jó szokások, melyek téged szolgálnak és jobbá, gazdagabbá teszik az életedet. Ezekre összpontosíts!

A jó szokások

Tudod, mi a legjobb szokás? Amikor nap mint nap foglalkozol azzal, ami az életed célja, küldetése, álma, egyszóval amiért igazán érdemes élned. Ez volt a másik fontos oka, amiért létrehoztam a tagsági rendszert. Tagként folyamatosan kapod az impulzust és a figyelmed a célon van tartva. Vagyis szokásoddá válik, hogy foglalkozz vele, hiszen ez éri meg a legjobban. Ráadásul a közösség tagjaként folyamatos örömforrásként is szolgál.

A folyamatos jó fókusz

A következő dolgot már számtalanszor leírtam, s életem kezdetétől folyamatosan tapasztalom. Ez alól senki sem kivétel. Végy egy embert, s adagolj számára minden nap egy bizonyos típusú infót. Lehet ez képi, hang, vagy más élmény. Még hatásosabb lehet, ha tudat alatt, a háttérben történik. Majd figyeld meg, milyen lesz a viselkedése, s idővel milyen emberré válik.

100-ból 100 esetben pontosan olyanná, mint amilyen impulzusok folyamatosan érik, amelyek aztán beépülnek a tudatalattijába. Később ezek úgy működnek, mint a háttérprogramok, az élet cselekvéseinél automatikusan aktivizálódnak. Méghozzá úgy, hogy az emberek nem is veszik észre, azt hiszik, tudatosan döntenek, és cselekszenek, pedig nem. Azon minták alapján, melyek mélyen beléjük épültek.

A saját szememmel láttam, ahogy egy életerős, sikerorientált emberből bábut csinálnak. De azt is, hogy egy bizonytalan, félénk, „esélytelen” valakiből lenyűgöző kisugárzású, tudatos, határozott egyéniség válik, akit rengetegen példaképnek választanak. Mindez azáltal, hogy a figyelmük huzamos ideig egy irányba volt fókuszálva. Na ez a legfőbb oka, amiért létrehoztam a tagsági rendszert. Azért, hogy Te dönthesd el, mi legyen az életeddel, és esélyt se adjál arra, hogy eltérítsenek.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük