Az egyéniség jelentősége a karácsonyi-húsvéti misztériumban

Az egyéniség jelentősége a karácsonyi-húsvéti misztériumban

Hogyan kapcsolódik az Egyéniségépítés a spiritualitással?

Ez a cikk röviden, tömören mesél el olyan eseményeket, amelyek teljes megértéséhez előzetes ismeretek is szükségesek lehetnek. A Pillantás az Abszolútumba, ingyenesen letölthető e-bookom jó alap lehet hozzá. Bővebb leírás a megértéshez, a cikk alatt található linkekben.

Olyan idő volt, amikor az egyéniség nem számított. Az egyén csak annyiban volt fontos, hogy a közösséghez tartozott, és csak az, amit a közösségnek adott. A szeretet a fajra, nemzetségre, népre korlátozódott. Fontosabb volt, hogy valaki egy nép tagja, mint az, hogy egyén. Nem voltak népeken átívelő vezetők – leszámítva a kényszerurakat – csak az egyes népek vezetői.

Egy ilyen népben volt egy egyén, aki fejlődése azon pontjára ért, amikor már nem volt többé szüksége az ego tapasztalataira. Már átélte mindazt az élményt amire egy emberi szellemnek szüksége van a tudatossághoz A földi élet nem adott több újat számára, ezért más szintre lépett. Teste – amely tisztább volt, mint az átlagos halandóké – kelyhévé válhatott egy magasabb szellemnek.

Amikor 30 éves kora táján elhagyta földi burkát, az előkészített testet átadta az “Én vagyok” lénynek, aki addig a Nap -ban testesült meg. Akkor a Nap-lény – az egyéniség – beköltözött ebbe a testbe és megmutatta, hogy az igazi egyéniség – aki “több”, mint a faj, vagy a nép, képes az igazi szeretetre. Ő minden emberrel szemben ezt cselekszi, nem csupán a saját népével, családjával. Mert a szeretet cselekvés. Azt teszi másokkal, amit magával is tenne. Akkor válik tudatossá, amikor egyéniség.

Nem egész három évig tartott, míg a Nap-lény – a magasabb én megtestesülése – teljesen azonosult ezzel a testtel. Ennek a folyamatnak a végén az események úgy követték egymást, hogy a halandó test az idő és tér keresztjére feszült, s az isteni én, a szellem – feladata bevégeztével – kiemelkedett belőle.

Amikor megtörtént mindez, a Napszellem beáramlott a földbe és immár a Föld szellemévé is lett. Azóta az egyéniségen át érhető el a tudatosság, a fizikai test által is. Előtte a szellem csak akkor ébredhetett anyagtalan önmagára, ha tetszhalott állapotba hozták, s a finom anyagú részei eloldódtak a fizikai testtől. Azóta átélhető a beavatás a fizikai testben is.

Csak a különálló, független, egyéni tudat érezheti azt, hogy “én-vagyok”.

Csak az a szeretet valódi, amely a szabad akaratból ered, így az önálló egyéniség képes igaz szeretetre.

Csak az a szabadság valódi, amely a szabad akaratból ered, így az önálló egyéniség képes elérni a valódi szabadságot.

Az önálló egyéniséget nem korlátozzák a faj, a nép, a család. Ezekben él, de elsősorban ember, akinek saját, egyéni tudatossága van.

Karácsonykor annak az embernek a születését ünnepeljük, akinek teste kelyhévé válhatott a Nap-lénynek, Húsvétkor pedig azt, hogy ez a lény, az Én-vagyok – a földi tapasztalás után – teljes tudattal kiemelkedett belőle, s ezáltal a teljesség is “külső tapasztalásra” tett szert önmagáról.

Segédanyagok az elmondottak bővebb leírásához és megértéséhez:

Krisztus, a Napisten és Jézus

A 2 Jézus gyermek

Az igazi Krisztus

Krisztus, a szellemi lény

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük