– Elegem van. Fáradt vagyok. Unom már a sok küzdést. Jobb, ha belenyugszom, hogy úgysem valósíthatom meg az álmaimat.
– Miért mondod ezt?
– Nem vagyok túl jó. Se kívül, se belül. Sem elég erős sem elég okos, sem elég talpraesett.
– Ez még nem lehet akadály ámaid megvalósításához.
– De én ezt nem értem. Megtanultam pozitívan gondolkodni. Hittem magamban. Használtam a vonzás törvényét. Egyéniségnek is érzem magam. És mégsem élem azt az életet, amit szeretnék.
– Én egy nagyszerű ember látok magam előtt…
– Lehet, de mit nyerek vele, ha nem tudok érvényesülni?
– Csak egy kérdésem van: miért élsz a Földön? Mi a te életed küldetése?
– Háááát…
– Jó, lépjünk tovább. Végül is hogyan szeretnél élni?
– Egészségben, gazdagon, sikeresen, utazgatva, elismerten, jó kapcsolatokkal.
– Ezt szeretné mindenki. De mintha azt mondtad volna, egyéniség vagy, vagy nem?
– Dehogynem. De azoknak is lehetnek „átlagos” vágyaik!
– Ezzel nincs is gond. De mi az, ami ugyanaz, bármit teszel, s bárhol vagy?
– Rajtam kívül? Fogalmam sincs.
– Oké, lépjünk még tovább. Szerinted mire van szükséged ahhoz, hogy elérd az általad vágyott dolgokat?
– Önszuggesztió, hit, vizualizáció, elvárás, vonzás…
– Hát ezért nem éred el sosem…
– Nem értem.
– Ezek egyikére sincsen szükség.
– De hát akkor mire van? Akkor hogyan?
– Semmire sincsen szükséged!
– De mégis valahogyan el kell érnem, amit akarok.
– Figyelj ide jól. Hatalmas „titkot” árulok most el neked. Ha te is olyan vagy, mint a többi átlagember, úgysem tudsz semmit kezdeni vele. De ha kihallod a lényeget a szavak közül, akkor…
– Akkor?
– Akkor bármi lehetséges.
– Mondd!
– Tulajdonképpen semmi sem számít. Csakis az, hogy azt töltöd e be életedben, amire „rendeltettél”. Nehogy félreértsd, nem valami külső hatalom által rád mért sorsról, vagy küldetésről van szó. Amikor tudod, „mi vagy”, mindent ehhez igazíthatsz, és ehhez képest minden gyerekjátéknak tűnik majd.
– Kezdem érezni, mire gondolsz, de még nem világos.
– Igazából minden benned van, már most. Ne akarj másoknak megfelelni, és olyan erőfeszítéseket tenni, amiket nem szívesen teszel. Valójában erre nincsen szükség.
– De hát azt mondja minden „sikerember”, hogy ők megtették, amiket mások nem vállaltak, ezért jutottak a csúcsra.
– Ha te is így tennél, hamarosan elvesztenéd az életkedved.
– Akkor ők nem mondtak igazat?
– De. Ők az igazat mondták. Csak nem erről van szó. Ők rájöttek, hogy valójában „mik” és mit akarnak az élettől. Amikor ez megtörtént, minden eszköz jó eszközzé vált.
– Nem kell küzdenem? Vagy vonzanom?
– Túl sokat olvastál és hallgattál „sikertanításokat”. Nagyon egyszerű az egész. Sem küzdened, sem vonzanod nem kell. Csak tedd, ami vagy.
– De, honnan tudhatom meg ezt?
– Látod, itt van a baj, hogy még itt sem tartasz. Pedig a legjobb tanítómester „benned” van. Minden külső tanítás hasznos lehet, ha te már felépítetted a saját rendszered.
– Milyen rendszerem?
– Az életedet kezelő rendszered. Ez arra épül, ami, vagyis aki te vagy. Ha ezt jól meg tudod határozni, s azt, mit akarsz, már csak arra van szükséged, hogy a megfelelő módon összekapcsold az életedben jelen levő lehetőségekkel.
– Ez nekem túl száraz.
– Meghiszem azt. De ha kialakítod ezt a rendszert, nem lesz szükséged hitre, elvárásra, erőlködésre. Egyszerűen használod ami van, és elérhetsz vele bármit.
– Ez olyan mesésnek hangzik.
– Elhiszem, hogy így érzed. Hiszen most még nem ismered és nem tapasztalod. Elárulom neked, hogy alkalmazhatsz bármilyen módszert, amíg nincsen kész a saját „rendszered”, semmi sem fog működni igazán, de amikor megvan, akkor bármilyen módszerrel eredményeket érhetsz el.
– Egyre jobban érdekel a dolog.
– A kulcs te vagy. Ha nem rád épül, akkor semmit sem ér. Az életedben jelen levő dolgok – az idő, az anyag, az elméd, a kapcsolataid – mind, mind felbecsülhetetlen értékek, ha megtanulod jól használni őket. De ez csak úgy sikerülhet, ha az életedet működtető gondolkodás és cselekvésmódot terád, a te egyéniségedhez szabod. Ez a kulcsa mindennek, legyen bármiről szó.
– Ha ez így lenne, nagyon sokat megadnának érte az emberek!
– Így van, de nem mindenki ébred rá. Könnyebb a könyveket olvasni, másokra hallgatni, ülni és meditálni, ahelyett, hogy a kezünkbe vennénk a jövőnket és megformálnánk a saját személyiségünkön alapuló rendszerünket. Pedig ez az egyetlen, amely mindig működik, sosem vallhat kudarcot, mert nem általános, hanem egyéni.
– Én létre akarom hozni a saját rendszerem.
– Valóban?
– Miért kérdezed?
– Az emberek többsége is így vélekedik, de valójában csak kíváncsi. Vagy csak próbálkozni akar, de igazából jó neki úgy, ahogyan van.
– Nekem elegem volt ebből. El akarom érni a céljaimat!
– Oké. Mit adnál érte?
– Valamit adnom kell?
– Mintha azt mondtad volna, hogy te komolyan gondolod.
– Igen. Bármit megadnék.
– Rendben. Egyelőre elég a figyelmed. Kezdjük is el!
– Sorold fel, mi az, amire igazán vágysz!
– Először is szabadnak lenni. Igen, a szabadságra! Ne kelljen mindig mindent újra megcsinálni, újra kitalálni, és egy csomó olyasmit tenni, amit nem szeretek.
– Nagyon jó cél. Pontosan ez a legnagyobb előnye a saját rendszernek. Csak egyszer kell kialakítanod. Ha megvan, életed minden mozzanatát hozzá alakíthatod.
– Átkozottul jól hangzik.
– Nem csak jól hangzik, így is működik. Mi a következő célod?
– Tudjam, mit akarok. Ne kelljen mindig újra kitalálni és ne legyen nehéz dönteni. Legyen egy határozott körvonala, vagy iránya az életemnek, s e mentén könnyű legyen döntéseket hoznom.
– Ez is ragyogó cél. Ez az alapelve a saját rendszernek. És még mit szeretnél?
– Az időm az enyém legyen. Legyen egy módszerem arra, hogy tudjam kihasználni. És a lehető legtöbb legyen belőle.
– Ez nem is olyan ördöngös, mint gondolod. Van rá egy speciális rendszer, amelyet természetesen a saját életviteledhez szabhatsz.
– Még van egy csomó vágyam. Sorolhatom?
– Azért vagyok itt.
– Azt akarom, hogy minden pillanatban azt érezhessem, ez a pillanat az enyém, ez a helyzet az enyém. Jó, ahogy van, és bármit kihozhatok belőle. Nem semmi, mi?
– Kezdem azt hinni, hogy már tudsz valamit arról, amit nyújtani akarok neked.
– Miért?
– Mert ez is benne van. És ezt csak nagyon kevesek tudják. Sehol sem olvashatsz róla.
– Azt is szeretném elérni, hogy ne kelljen sokat tanulnom, ne felejtsek és amit tudnom kell, mindig a fejemben legyen.
– Ez a rendszer természetes részét képezi. Már miközben kialakítod a saját rendszered, azzal együtt ez is meglesz.
– Azt akarom, hogy erőlködés nélkül érjem el a dolgokat. Fokozatosan, de könnyedén.
– Ez csak természetes. Még valami?
– Ne kelljen másokat meggyőznöm, eladnom magam, kapaszkodnom, hogy elérjek valakit, vagy valamit.
– Ez automatikus, amikor a magadra szabott rendszered használod. Úgyszólván vele jár.
– Most már nagyon szeretném látni. Mit kérsz érte? Nekem bármit megér!
– Jó. Egy csekély összeg elég, hogy lássam, komolyan gondolod. De ezt valójában magadnak fizeted. Saját magadba fekteted, s ha ezzel nem mész semmire, azt csakis magadnak köszönheted. Márpedig ez csak egy módon lehetséges, ha nem cselekedsz annak megfelelően, amit átadok neked.
– Meg fogom tenni.
– Úgy legyen. Akkor hát rajta. Tedd meg! Itt van.